Ma j� kor�n kellett keln�nk, mert menetrend szerint 4:03-kor indult a vonatunk Tunisz fel�. �rtelemszer�en a sz�llodai reggeli ma is kimaradt. Taxiba v�gtuk magunkat, megvett�k a jegyet �s v�rtuk a vonatot. V�rtunk �s csak v�rtunk. M�r r�g be kellett volna �rnie, de sehol semmi… Agg�dni akkor kezdt�nk igaz�n, amikor m�r negyed�r�ja el kellett volna indulnia, de m�g az �llom�s k�zel�ben sem volt. Persze a helyiek nyugtattak, hogy el�bb-ut�bb megj�n, de ez nem igaz�n nyugtatja meg az embert, amikor �tsz�ll�shoz van k�tve. V�g�l f�l �r�s k�s�ssel indultunk Tunisz fel�. Mire be�rt�nk, m�r csak 4 perc volt a m�sik vonat indul�s�ig. A tun�ziai (�s �gy a tuniszi) nagyobb p�lyaudvarokr�l tudni kell, hogy jegy n�lk�l m�g a peronra se engednek, nek�nk pedig nem volt jegy�nk a Jendouba fel� tart� vonatra… A peron�rnek hosszasan magyar�ztam angolul, hogy most �rkezt�nk Sousse fel�l, jegy�nk nincs,de mindenf�lek�ppen szeretn�nk tov�bb utazni, �s ha lehets�ges, majd a vonaton vesz�nk jegyet, csak engedjen fel minket! Egy sz�val v�laszolt: possibility. Hurr�! A vonat Tun�zia tal�n legszebb t�jain vezetett kereszt�l, ahogy elhagytuk Tuniszt, �szak fel� tartva egyre t�bb z�ldet, f�kat, hegyeket l�ttunk. Kis foly�k, patakok kanyarogtak mellett�nk, hasonl� volt, mint ha Veszpr�mb�l menn�nk Zirc fel� a Bakonyban.

����������� Jendoub�ban taxit fogtunk, ir�ny Bulla Regia! Bulla Regia r�mai kori telep�l�s, az �tik�nyvek r�mai Matmatak�nt emlegetik. Ez nem t�lz�s, mert a nagy meleg miatt a r�maiak az �triumos h�zaikat �gy �p�tett�k, hogy a pinceszintet haszn�lt�k lak�helyk�nt. Nagyon �rdekes volt b�kl�szni a nem hagyom�nyos romter�leten. Igaz, a legszebb mozaikok a Bardo m�zeumban vannak, de �gy is el tudtunk t�lteni t�bb mint k�t �r�t. Lehetett volna t�bbet is, de s�r� napnak n�zt�nk el�be.

����������� Taxival vissza Jendoub�ba, majd onnan lu�zzsal tov�bb haladtunk �szak fel�, Ain Drahamba. Ain Draham Tun�zia Sv�jca, a megszokott lapostet�s h�zakat itt felv�ltj�k a piros cserepes s�tortet�s h�zak. Itt van az Atlasz hegys�g legkeletibb ny�lv�nya, parat�lgy erd�kkel, h�bor�tatlan vadvil�ggal. Itt l�tt�k ki pl Tun�zia utols� vadon �l� oroszl�nj�t is. Ezt a kis helyet m�r otthon kin�zt�k magunknak, mert el�g rendhagy� dolog a sivatagr�l �s tev�kr�l ismert orsz�gban t�bb kilom�teres gyalogt�r�t csin�lni hatalmas t�lgyerd�kben. A parat�lgy leh�ntolt k�rg�b�l k�sz�l a parafa dug�, ebben Tun�zia a vil�g egyik legnagyobb export�re.

����������� K�zel 3 �r�s (ez is lehetett volna t�bb) t�ra ut�n Le Kefbe utaztunk lu�zzsal, jendoubai �tsz�ll�ssal. Le Kef nev�nek jelent�se: a szikla. Az eg�sz v�rost uralja egy hatalmas szikl�ra �p�lt k�z�pkori, 1679-ben �p�lt t�r�k v�r, a Kasbah, amelyet egy biz�nci er�d hely�re, annak k�veib�l emeltek. Mire oda�rt�nk, az er�d m�r z�rva volt, de az �r n�mi jatt ellen�ben term�szetesen kinyitotta, �s k�rbekalauzolt minket. Ut�na m�g s�t�lgattunk a medin�ban, ami rengeteg l�tnival�val szolg�lt. A t�bbi tun�ziai v�roshoz hasonl�an ez is falakkal van k�r�lv�ve. A sz�ll�sunk hagyott maga ut�n n�mi(?) k�v�nnival�t, senkinek sem aj�nlom. Mindegy, �gyis csak egy �jszak�t t�lt�tt�nk itt. Este ar�nylag kor�n lefek�dt�nk, mert m�snap m�g akartunk csavarogni egyet Le Kefben, no �s Dougga is v�rt r�nk. De ez m�r egy m�sik t�rt�net…