Miel�tt a� n�gynapos sivatagi kir�ndul�s ut�n f�radtan �gyba est�nk volna, m�g eltervezt�k, hogy m�snapra csak egy Nabeul-Hammamet „gy�gyt�r�t” csin�lunk, ha egy�ltal�n fel tudunk �bredni d�l el�tt. Magunkhoz k�pest nagyon k�nyelmesek voltunk ez�rt „csak” a 8:30-as vonatot �rt�k el.

P�ntek l�v�n Nabeul-ban �ppen hetiv�s�r volt, ami messze f�ld�n h�res. �ll�t�lag m�g Souse-b�l is szerveznek ide turistacsoportokat. Nek�nk -tal�n �ppen a nagy v�rakoz�saink miatt- kiss� csal�d�s volt. Kisebb, mint a sousse-i �s nem olyan megkap�an falusias, mint a neftai. Mindenesetre m�giscsak �lm�ny volt barangolni a v�s�ri forgatagban. A tevev�s�rnak azonban csak h�lt hely�t tal�ltuk, �gy –b�r h�rom camel marketben is voltunk- sz�munkra kimaradt a tev�k ad�sv�tel�nek r�tusa.

Mivel kev�sb� voltunk f�radtak, mint ahogy azt el�re gondoltuk, ez�rt �gy d�nt�tt�nk, hogy a kelibiai er�d�t nem szabad kihagynunk. Kelebi�ban meg azonnal let�madott minket egy taxis, hogy kett�nket 5 TD-�rt elvisz El Haouari�ba. Innent�l megadtuk magunkat a sorsnak, esz�nkbe jutv�n a r�gi mond�s: ember tervez, Isten v�gez. Teh�t ir�ny El Haouaria!

El Haouaria h�rom dolog miatt ismert: egyr�szt ez a falu van legk�zelebb a Cap Bon f�lsziget leg�szakibb cs�cs�hoz, m�sr�szt s�lyomvad�szatai orsz�gosan ismertek, harmadr�szt a tengerparton tal�lhat� egy t�bb mint 2000 �ves k�b�nya. Ezekb�l mi a b�ny�t v�lasztottuk. Kis helyi seg�ts�ggel (nem stoppoltunk, m�gis felvettek) ment�nk el a b�ny�khoz, amit a helyiek r�mai barlangoknak (roman caves) h�vnak. Ezek a nagy, teremszer� �regrendszerek a Krisztus el�tti 6. sz�zadt�l folytat�d� k�b�ny�szat hat�s�ra alakultak ki. M�r a punok is itt b�ny�szt�k a Karthago �p�t�s�re szolg�l� k�veket. �rdekes l�tv�ny a tengerparton �ll� b�nya, gy�ny�r� kil�t�ssal a tuniszi �b�lre �s a Cap Bon cs�cs�ra. Mivel rengeteg turistabusz j�tt �s ment egym�s ut�n, ez�rt megpr�b�lkoztunk a verb�lis stoppol�ssal. Sajnos egyik busz sem akart visszavinni benn�nket a 3 km-re fekv� faluba. Ennek val�sz�n�leg pedag�giai oka volt: Nehogy m�’ ingyen utazz�’ �csi! Legk�zelebb fizess be az �ltalunk ny�jtott programra!

Mivel a l�b mindig k�zn�l van, ez�rt gyalog ment�nk vissza a faluba, majd onnan lu�zzsal Kelibi�ba.

Kelibia eredetileg pun kik�t�v�ros volt Clupea n�ven, eg�szen addig, am�g Cornelius Scipio Africanus Kr.e. 146-ban Karthagoval egy�tt le nem rombolta. Legnagyobb nevezetess�ge a v�r, ami jelenlegi form�j�t a t�r�k h�dolts�g alatt, a 16.sz-ban �rte el. A v�r nagy alapter�let�, szinte r�telepszik a v�rosra, ahogy a domb tetej�n p�ffeszkedik magas, csipk�zett falaival, b�sty�ival. M�r az �korban is �rtorony �llt a domb tetej�n, k�s�bb biz�nci er�d �p�lt itt, amit v�g�l a t�r�k v�r v�ltott fel. Aki a Cap Bonon nyaral (Hammamet, Nabeul), annak �rdemes felkeresni ezt a nem t�l sok �rdekess�ggel szolg�l�, de igen j� �llapotban fennmaradt er�d�t. A v�rfalakon s�t�lva sz�p panor�ma t�rul el�nk a tenger, illetve a sz�razf�ld fel� egyar�nt.

Addig-addig gy�ny�rk�dt�nk, am�g v�g�l csak olyan lu�zzsal tudtunk volna Nabeulba menni, amivel m�r nem �rt�k volna el azt a vonatot, amelyiket el�rve m�g jutott volna vacsora. Meg azt�n am�gy is m�snapra tervezt�k a k�tnapos �szaki kir�ndul�sunk els� napj�t kora hajnali indul�ssal, teh�t sietn�nk kellett. Taxival v�g�l sim�n el�rt�k a Bir Bou rekbai csatlakoz�st.

A sz�llod�ba �rve azonban egy lev�lke v�rt minket a szob�nkban, miszerint m�snap d�lel�tt felt�tlen�l tal�lkoznunk kell a telep�tett idegenvezet�vel a visszautaz�ssal kapcsolatban. Teh�t nem kellett volna sietn�nk vissza annyira, tal�n m�g Hammamet vagy Kerkouane is belef�rt volna a mai programba. �gy viszont ugrott a m�snap hajnali indul�s, de ez m�r egy m�sik t�rt�net…

�