Kicsit kapkod�s reggelt kerek�tett�nk magunknak, ugyanis az �breszt��r�nak kinevezett mobiltelefon �r�j�t elfelejtett�k �t�ll�tani helyi id�re.:) Szerencs�re �gy is belef�rt az �sszepakol�s �s a reggeliz�s is.:) Az es� vigasztalanul zuhogott mid�n reggelizni ment�nk (az �telv�laszt�k b�s�gesebb volt, mint amilyenekkel tun�ziai �s egyiptomi csavarg�saink alkalm�val tal�lkoztunk az ottani hasonl� sz�nvonal� sz�llod�kban) , de egy id� m�lva el�-el�tekingetett a Nap a felh�k m�g�l. A nagy h�tizs�kok beker�ltek a recepci� mell� a sarokba, s izgatottan v�rtuk a 10 �r�s dolmust, ami Sumel�ba vitt. A f�lnapos program �ra 15 YTL volt fejenk�nt. (Ha nem vessz�k ig�nybe a sz�llod�nak ezt a szolg�ltat�s�t, akkor val�sz�n�leg valamivel olcs�bban ki tudtunk volna j�nni, de �gy t�nt biztosnak. K�s�bb kider�lt, hogy j�l d�nt�tt�nk.) Dolmusunk egyre beljebb �s beljebb hatolt a Fekete-tenger f�l� tornyosul� hegyek k�z�. �s nem csak beljebb, hanem feljebb is. Kellett is neki, mert �tic�lunk - a Sz�z M�ria kolostor - 1300 m�ter magasan tal�lhat�. Ennek a szintk�l�nbs�gnek az utols� r�sz�t gyalog tett�k meg, hiszen g�pj�rm�vel csak egy darabig lehet megk�zel�teni. Van egy nagyobb parkol� j�val a kolostor alatt �s egy kisebb (ahol szinte csak meg�llni �s visszafordulni lehet) valamivel e f�l�tt. Minket a fels� parkol�ban raktak ki. Innen is kell egy picit s�t�lni felfel�, de aki m�r fels�t�lt egy Gell�rt-hegy magass�g� buck�ra, annak ez nem jelenthet probl�m�t. Sz�p is lenne, ha a kapuig lehetne taxizni, el is veszne a megk�zel�thetetlens�g �s a sejtelmes�g m�tosza!:) �tifilmeken, k�peslapokon, prospektusokban sokszor l�ttuk m�r a f�gg�leges sziklafalon, sz�d�t� m�lys�g f�l�tt (�s alatt) egyens�lyoz�, leny�g�z� l�tv�nyt ny�jt� t�bbemeletes er�dszer� kolostort. No, h�t ebben a l�tv�nyban mi nem r�szes�lhett�nk... A l�t�t�vols�g k�r�lbel�l 20 m�teres volt, szinte csak akkor vett�k �szre a kaput, amikor m�r bel�pt�nk rajta.:) A bel�p�k 5, illetve 2 YTL-ba ker�ltek. A k�d v�g�l �ppen csak annyira sz�llt fel, hogy a kolostor belsej�t �ppen �t lehetett fogni szemmel. Am�gy ezt a nem mindennapi l�tv�nyoss�got k�t ath�ni pap 1600 �vvel ezel�tti l�tom�s�nak k�sz�nhetj�k. Felt�telez�sek szerint Kr.u. 406-ban alap�tott�k a barlangtemplomot, miut�n jelen�s�k t�madt, hogy �ppen ide kell �p�teni�k egy szent helyet. (406-ban teh�t j�v�re lesz 1600 �ves!!) A VI. sz�zadban �p�ltek meg a kieg�sz�t� �p�letek, legv�g�l a k�ls�, emeletes lak�sz�rny. A T�r�korsz�gban oly' gyakori f�ldreng�sek persze ezt az �p�letkomplexumot sem k�m�lt�k, a 14. sz�zadban �rte el a jelenlegi form�j�t. Legal�bbis az alapfalak, mert a kolostor egy r�sze (a k�ls�, �tszintes �p�let egyes szakaszai) ottj�rtunkkor le volt z�rva, folyamatosan restaur�lj�k, hiszen m�r-m�r �letvesz�lyes volt.  Az �p�let 1923-ig m�k�d�tt kolostork�nt, ekkor ugyanis az utols� szerzetes is elhagyta a komplexumot a g�r�g-t�r�k "lakoss�gcsere" k�vetkezt�ben. �rdekess�g, hogy az innen el�z�tt szerzetesek �szak-g�r�gorsz�gban alap�tottak egy �j Sumela kolostort, amely a mai napig is m�k�dik. (Err�l a lakoss�gcser�r�l �l�bb tapasztalatokat is szerezhett�nk k�s�bb.)  A rossz id�nek k�sz�nhet�en nem volt nagy zs�folts�g, k�nyelmesen be tudtuk j�rni e sejtelmesen misztikus helyet, megcsod�lhattuk a 6-700 �ves fresk�kat a kolostor templom�nak bels� �s k�ls� falain is, s berzenghett�nk a fresk�k egy r�sze elleni barbarizmus miatt. Mint az egyik �rt�l megtudtuk, a k�rny�kbeli fiatalok hossz� ideig c�ll�v�ld�nek haszn�lt�k a kolostort d�sz�t� - embert �br�zol� - fresk�kat...:(  Az id� szaladt, a dolmus indul�s�ig m�r csak h�romnegyed �r�nk maradt, s m�g le is kellett �rn�nk az als� parkol�ba. K�zben az es� is elkezdett szakadni ezerrel...:( Viszont k�rp�tolt benn�nket a szurdokb�l csak kicsit kisz�lesed� v�lgyben  - sokszor gy�ny�r� v�zes�sekkel - rohan� patak l�tv�nya. Lent egyetlen helyi dolmust sem l�ttunk a mienken k�v�l, de az viszont hamarosan indult is vissza Trabzonba. 
D�lut�n h�romra m�r a sz�llod�ban voltunk, de csak az�rt hogy megk�rdezz�k a recepci�st, hogy maradhatnak-e a h�tizs�kjaink addig, am�g a v�rosban m�szk�lunk. Trapezust, a mai Trabzont a Kr.e. 8. sz�zad k�zep�n alap�tott�k mil�toszi haj�sok, nev�t a v�rost �vez� trap�z alak� szikl�kr�l kapta. Mivel a ter�letet uralt�k perzs�k, r�maiak �s t�r�k�k is, ez�rt a t�rt�nelem sor�n az egym�st k�vet� kult�r�k mindegyike otthagyta nyom�t a v�roson. Dolmussal k�zel�tett�k meg Trabzon legh�resebb m�eml�k�t az Aya Sofya templomot. Term�sk�b�l �s m�rv�nyb�l �p�lt 1263-ban ez a kereszt alap� bazilika, majd 1577-ben alak�tott�k �t dzs�miv� �s v�g�l 1957-ben m�zeumm�. A di�kjegy 1 YTL-ba ker�lt, a teljes �r�t nem tudom, mert mindkett�nknek di�kot adtak.:) Maga a templom egy 30-40 m�teres plat�ra �p�lt a tenger k�zel�ben, sz�p innen a kil�t�s a tengerpartra. A falak k�v�lr�l farag�sokkal, bel�lr�l igen j� �llapotban megmaradt fresk�kkal vannak tele, a padl�n mozaikok. Tal�n az�rt, mert el�zetesen szinte semmit sem v�rtam ett�l a templomt�l, hihetetlen�l nagy benyom�st tett r�m, nem gy�ztem �mulni a k�l�nb�z� d�sz�t�elemek �sszhangj�n. A templom mellett van egy k�z�pkorban �p�lt harangtorony is, �s egy nagyon sz�p kis park �vezi. A bej�rat melletti parkban kis b�f� van, ahol �rdemes egy te�t elsz�rcs�lni.:) Trabzonban van Atat�rknek egy (�ll�t�lag) nagyon sz�p, m�zeumm� �talak�tott vill�ja is, amit ezt k�vet�en tervezt�nk megl�togatni, de v�g�l nem siker�lt eljutnunk oda. Pedig szerett�nk volna, az LP �s a helyi turista irod�ban kapott t�rk�p(szer�s�g) birtok�ban el is indultunk toronyir�nt a hegy fel�. �gy gondoltuk, hogy az a kis t�jfut� tapasztalat, amivel rendelkez�nk el�g lesz e kit�r�h�z. �m a tot�l elt�ved�s el�tt megk�rdezt�nk n�h�ny �slakost, majd egy arra b�kl�sz� rend�rt, ugyan igaz�tsanak m�r �tba. A helyiek �sszevissza mutogattak, mi meg vakarhattuk a fej�nket. A rend�r v�g�l �tv�gta a gordiuszi csom�t, s megmondta a tutit: az Atat�rk villa t�l messze van gyalog, menj�nk csak sz�pen vissza dolmussal a belv�rosba, majd onnan egy m�sik dolmussal a vill�hoz. Hi�ba mondtuk, hogy l�gvonalban itt van egy k�p�sre (kb. 2 kilom�ter) �s ez a t�v nek�nk meg sem kottyan, de a rend �ber �re hajthatatlan maradt �s visszaford�tott minket.  Egy�bk�nt sok helyen megtapasztaltuk, hogy roppant seg�t�k�szek, de: egyr�szt nem hiszik el, hogy gyalogolni is lehet n�h�ny kilom�tert, m�sr�szt akkor is �tbaigaz�tanak (nagyon kedvesen), ha fogalmuk sincs r�la, merre is k�ne venni az ir�nyt...:)  �gy h�t visszafordultunk a tengerpart fel�, �tk�zben elment�nk a kiss� lepukkant H�seyin Avni Aker-stadion mellett a k�z�pkori v�rosfalakig, majd azok ment�n a Fekete-tenger partj�ra. Ott meglepet�sre ismer�ssel tal�lkoztunk.:) No nem a k�zvetlen k�rnyezet�nkb�l, hanem a magyar t�rt�nelem lapjair�l toppant el�nk. Ugyanis a '90-es �vek v�ge fel� magyar-t�r�k bar�ts�g parkot hoztak l�tre a parton, ami egyel�re kiss� sivatagos, de Nagy Szulejm�n szobra k�r�l sz�pen rendezett. Fent eml�tett uralkod� itt sz�letett �s 15 �ves kor�ig itt is �lt, majd hatalma cs�cs�n Szigetv�r k�zel�ben �rte a gyilkos v�g egy terrorista magyar g�r�gdinnye "szem�ly�ben". A park f�l�tti te�z�ban imm�r sokadik te�nkat iszogattuk, majd naplement�ig s�t�ltunk a belv�rosban, �lvezt�k a panor�m�t, figyelt�k a v�ros l�ktet�s�t, s �js�gpap�r-csomagol�sb�l ittuk a dobozos s�rt.  Visszas�t�ltunk a hotelbe, felvett�k r�g nem l�tott h�tizs�kjainkat, s f�l 10 k�r�l m�r az otogaron voltunk. Napl��r�s, Karssal �s Anival val� virtu�lis ismerked�s volt a program �jf�lig. A t�bbi m�r m�s napra tartozik.:)