A huszonk�tmilli� kurd a vil�g egyik legnagyobb olyan nemzete, amely nem �n�ll� �llam keretei k�z�tt �l. Kurdiszt�nt jogilag nem ismerik el, politikai hat�rai nem l�teznek. N�gysz�z�tvenezer n�gyzetkilom�ternyi ter�let�n a mai T�r�korsz�g, Irak, Ir�n, Sz�ria, Libanon, �rm�nyorsz�g, Gr�zia �s Azerbajdzs�n osztozik. T�z–tizenk�t milli� kurd �l T�r�korsz�gban. (B�r kurd bar�taink szerint h�szmilli�, a t�r�k�k szerint meg kurdok m�rpedig nincsenek…) 

A legt�bb t�rt�n�sz egyet�rt aazzal, hogy a m�dek a kurdok el�dei. A kurdok az id�sz�m�t�s kezdet�t Kr. e. 612-re teszik, amikor a m�dek Babil�nnal sz�vets�gre l�pve K�axar�sz vezet�s�vel bevett�k az Assz�r Birodalmat, s elfoglalt�k a f�v�rost, Niniv�t. Xenoph�n Anabaszisz (Felvonul�s) c�m� m�v�ben, amelyben az ifjabb K�rosz hadj�rat�t �s a Perzsi�b�l hazat�r� t�zezer f�s g�r�g hadsereg �tj�t �rja le, megeml�kezik arr�l, hogy a Van-t� nyugati partj�t �rintve Kr. e. 400–401-ben h�bor�ba keveredett a k�rdok n�ppel.

A Kurdiszt�n sz� a XII. sz�zadban, a Szeldzsuk Birodalom idej�n jelent meg el�sz�r �r�sos form�ban.